Orczy-kastély (Újszász)(1890)

A régi kastély eladása után Orczy Andor új rezidenciáját a Szarvas-ér és Szarvasmalom körüli ligeterdős területen emleltette. A kastélyt övező park tervszerű kiépítésére a 19-20. század fordulóján került sor. Orczy Zsuzsanna 1935-ben eladta a kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, amely zárdát, valamint az idős apácák számára otthont és egészházat alakított ki az épületben. Amikor 1950-ben feloszlatták a szerzetes- és apácarendeket az országból ide internálták az apácákat. Az államosítás után rendőrképző iskola, majd tüdőszanatórium és kórház működött a kastélyban. 1994-ben az egészségügyi létesítmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézmény nevet vette fel. A kastély tava megmaradt, az egykori úszómedence maradványai még láthatók. Az egykori zárda oltárának márványlapjaiból készítették el az újszászi római katoikus templom új oltárát.

Újszász

Újszász

Újszász

Képeslapok

A kétemeletes eklektikus sítlusban épült kastély erősen tagolt déli és északi ablakrendje 1-5-3-5-1. A földszinti részeit kváderes díszítéssel látták el. Az egyenes záródású ablakokfelett stilizált zárókövek láthatók. Az első emelet keretelt ablakai alatt kőbábos köténydísz húzódik, felettük háromszög szemöldök. A második emeleten kisméretű, egyszerű keretelésű négyzetes ablakok nyílnak. A közép- és az oldalrizalitok között húzódó homlokzati szakaszok  hátralépve posztamensekkel tagolt kőbábos mellvéddel övezett teraszra nyílnak. A kastélyon fogazatos díszítésű főpárkány fut körül. Az U-alaprajzú kastély három középső nyílása a négy ión oszloppal hangsúlyozott középrizaliton található, mely felett timpanon emelkedik. A fogazatos timpanon tükrét egykor a báró Orczy-címer díszítette. Az északi középrizalit alatt kocsibehajtó található. A homlokzatok két végén egy-egy sarokrizalit. A kastély két végén, dór oszlopokkal hordott erkély ugrik ki az oldalhomlokzatból.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.