Almásy László (1869-1936)

Almásy László dr., országgyűlési képviselő 1869. július 27-én született Jászberényben. Régi nemesi család sarja. Középiskoláit Jászberényben végezte, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, majd ügyvédi oklevelet szerzett.

Előbb a szolnoki törvényszéken működött, aztán Jászberényben tiszti főügyésszé, 1897-ben pedig polgármesterré választották meg. Azonban ezt a tisztséget nem fogadta el. Az I. világháború alatt a losonci megfigyelő állomás miniszteri biztosa volt s mint ilyent a Ferenc József-rend tiszti keresztjével és a Vöröskereszt hadiékítményes tiszti keresztjével tüntettek ki.

Tisza István (1861-1919) legbensőbb politikai barátaihoz tartozott. Tagja volt a nemzeti munkapárt intézőbizottságának és Balogh Jenő, Hegedűs Lóránt, Herczeg Ferenc, valamint gróf Klebelsberg Kunóval együtt vezette a permanens központi iroda ügyeit. A régi országgyűlésen a szentendrei kerületet képviselte 1910-1918 között. Tahitótfalu, Visegrád, Pócsmegyer, Kisoroszi és Szigetmonostor települések 1912-ben díszpolgárukká is választották. 1926-ban, az áradásokkal kapcsolatos segítő munkásságáért, Szentedre is díszpolgári címmel tüntette ki. A Tahi és Tahitótfalu között épített Duna-hidat róla nevezték el "Almásy hídnak".

Az 1890-es évek végén elnöke volt a Szolnok megyei szabadelvű pártnak. A Jászság, Kis- és Nagykunság redempcionális végrehajtó bizottságának jegyzője volt.

A kommün alatt hat hétig fogva volt, majd állandó ellenőrzés alatt tartották, a kivégzendők listájára is felkerült. A második nemzetgyűlésre az egységpárt programjával választották meg Pomázon, melynek 1923 nyaráig egyik alenöke volt. A fajvédőknek az egységpártból való kiválása után Gömbös Gyula helyett ő vette át a párt ügyvezetői teendőit. Bethlen-kormány idején a párt elnökévé, majd 1929-ben a képviselőház elnökévé választották.

A közélet terén nagy és előkelő szerepet játszott. Fővárosi napilapokban, valamint szakközlönyökben számos politikai, valmint a közigazgatás és pénzügy kérdéseiről szól cikket írt.

Lovagias ügyekben való szereplése általánosan ismert volt. Egyebek között segéd volt a Beöthy Pál - Polónyi Dezső pisztolypárbajban. Lelkes sportférfiú volt, az 1909-ik szegedi országos vívóversenyen érmet is nyert.

1936. március 12-én hunyt el Budapesten.

Forrás:

Kiss Erika: Jászberényi konfliktusok és megoldásuk a dualizmus korában :$bAlmáy László mandátumszerzésének története. In: Jászsági évkönyv, 2013. Jászberény, 2013.: 112-121.

Magyar politikai lexikon, 1914-1929. Budapest, 1929.